Számtalanszor elhangzik az a kérdés, hogy vajon mennyi idő alatt épülhetett fel Diósgyőr szabályos alaprajzú, négy belsőtornyos vára? Erre nem tudunk pontos választ adni, csak a fennmaradt okleveles adatokat idézhetjük: 1343.december 9-én rendelkezik itt először Nagy Lajos király, majd legközelebb éppen 10 év múlva fordul meg újra a várban. Az egyetlen olyan okleveles említés, melyben a vár építéséről, és építőmesteréről szó esik, 1379-ben kelt. Ebben a király Ambrus mestert Diósgyőrből, aki addig ott dolgozott, Eperjesre küldi, a város védőfalainak építéséhez. 1363-tól kezdve azonban joggal nevezhetjük a várat a király legkedvesebb tartózkodási helyének, mivel olyan gyakorisággal keresi fel, főleg az őszi vadászatok idején, de előfordul, hogy itt tölti a karácsonyi ünnepeket is. Elegendő lehetett 10 év egy ilyen hatalmas vár felépítésére? Vagy még sok is talán? Kiállítási helyszínünk megtekintése után talán lehet erről némi fogalmunk. Az egyik falfelületen a franciaországi Guedelon-ban forgatott film képkockái peregnek, ahol évek óta dolgoznak egy középkori vár építésén korhű ruhákban, és korabeli eszközökkel. A vetített felület elé helyezett tárgyak és szerszámok, egy kordé, fonott kosarak, vakolókanál, vizesdézsák élővé teszik a látványt. Egy építési állványon olyan eszközöket és szerszámokat helyeztünk el, melyekkel a 14. században dolgozhattak. Vízszintmérőt, függőónt, 13 csomóval ellátott kötelet vehet kezébe a látogató. A falra helyezett tablón egy emberi kar és egy láb ábrájának segítségével a korabeli mértékegységeket lehet megismerni, érdekességként a hüvelyk, arasz, öl, kar és láb átváltásával együtt: 1 arasz = 4 hüvelyk, 1 láb = 12 hüvelyk, 1 öl = 6 láb. Ahhoz pedig, hogy egyszerre hány ember dolgozhatott egy ekkora építkezésen, támpontot adhat a következő tábla témája, egy középkori építőpáholy (műhely) összetételéről. A feladatot elvállaló építőmester gondja volt a pallérok, kőtörő mesterek, ácsok és kovácsok, kádárok, kötélgyártók, festők, fuvarosok és napszámosok összegyűjtésén kívül még a faanyagot szolgáltató erdő megvásárlása is! Egy deszkából készített zsinórpadon csomózott kötél segítségével geometriai formákat lehet szerkeszteni, az „intelligens gyurmával” megtöltött tálcán pedig gyerek és felnőtt kedvére építhet, rajzolhat. Villard de Honnencourt francia építőmester Magyarországon is megfordult, sajnos nem tudjuk, mely épületeken hagyta ott keze nyomát. Az ő nagy szerencsével reánk maradt tervei és rajzai között lapozgathatunk egy vetített könyvben, melyre a szerző szavai hívják fel a figyelmet: Villard de Honnencourt üdvözöl benneteket, kéri mindazokat, akik azokkal az eszközökkel fognak dolgozni, melyek ebben a könyvben találhatóak, hogy imádkozzanak a lelkéért, és emlékezzenek meg róla. Mert ebben a könyvben nagy útmutatás található a kőművesség nagy mesterségéről, és az ácsmesterség nagy szerkezeteiről. És megtaláljátok a rajzolás mesterségét, a vonalakat, ahogyan a geometria művészete megköveteli és tanítja.”